Csobán András képzőművész és Csobánné Rákóczy Sarolta tanár huszonhét éve boldog házasok. A házasság hete (ami idén február 8. és 15. között zajlik) alkalmából nagytétényi otthonukban beszélgettünk velük a párválasztásról, a házasság gyakorlati oldaláról, és arról, hogy mitől vált egyre erősebbé az egymás iránti szeretetük és kötődésük.

„Japánnak és más középhatalmaknak együtt kell működniük egy nukleáris fegyverek nélküli, jogokon alapuló világért, hogy előmozdítsák a békét és a jólétet Kelet-Ázsiában és a globális színtéren. Ez az elköteleződés közös a Szentszékkel” – jelentette ki Koji Abe, Japán új Szentszékhez akkreditált nagykövete, aki 2025 decemberében kezdte meg munkáját.

Albrecht Dürer erőteljes férfit, Ulrich Varnbülert ábrázoló fametszete barna és okker tónusdúccal készült 1522-ben (1620 körül nyomtatva). Dürer a maga korában nemcsak a bibliai témájú képeiről volt híres, mint például a Nagy és a Kis Passió, az Apokalipszis-sorozat, vagy éppen a sokat reprodukált A lovag, a halál és az ördög című metszete, hanem portréi is népszerűek voltak.

Az idei télen az áram hiánya tovább fokozta a szenvedést a háború sújtotta Ukrajnában. Az ukrajnai karitász (Caritas-Spes Ukraine) segítségkérő szavai, valamint Lucsok Péter Miklós munkácsi és Varga László kaposvári megyéspüspök beszélgetése nyomán adománygyűjtési akció indult.

Február 8-án a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal. Beszédében a napi evangéliumról, a keresztények azon küldetéséről elmélkedett, hogy a föld sója és a világ világossága legyenek. Kiemelte, hogy a Jézussal való közösség teszi életünket igazán ízessé és ragyogóvá.

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal a keszthelyi Szent Miklós-kápolna történetét ismerhetjük meg.

A pápa február 5-én keleti ortodox papokat és szerzeteseket fogadott az Apostoli Palota Kelemen termében, akik a Keresztény Egység Előmozdítása Dikasztériumának szervezésében tanulmányi napokat töltenek Rómában. Kiemelte: az egyházakon belüli történelmi és kulturális különbségek a közös keresztény örökség csodálatos mozaikja, és reméli, hogy mindenki növekedhet a Krisztusba vetett közös hitben.

Az alábbiakban Portik Noémi M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér Fra Angelico domonkos szerzetes, firenzei festő Jézus bemutatása a templomban című alkotásáról szóló írását közöljük.

A Legszentebb Oltáriszentségről nevezett Wettstein József piarista szerzetes 2025. december 24-én, életének 70. évében megtért Urunkhoz. Az alábbiakban egykori diákja, Szövényi-Lux Balázs filmrendező, forgatókönyvíró megemlékezését olvashatják.

Nemrég lezárult az ökumenikus imahét, amely évről évre emlékeztet bennünket arra, hogy a Krisztusban való egység nem pusztán teológiai eszmény, hanem közös imádságban, találkozásokban és szolgálatban megélt valóság. Az ekkor megélt lelki közösség építéséhez járul hozzá a 2025-ben megújított Ökumenikus Charta, amely az európai egyházak közös elköteleződésének dokumentuma.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Az alábbiakban Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottságának elnöke üzenetét adjuk közre, amelyet a házasság hetére írt.

Február 8. a szudáni származású rabszolga, később szerzetesnő, Bakhita Jozefina liturgikus emléknapja. E napot Ferenc pápa 2015-ben az emberkereskedelem elleni fellépés napjává nyilvánította, és imanapot hirdetett az emberkereskedelem és a modern kori rabszolgaság felszámolásáért.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Kovács Zoltán, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 5,13–16

Harangok és lelkek találkozásáról, de még inkább a pillanat megragadásáról, a mostban való jelenlétről vall Reményik Sándor e néhány soros remeke. Fénytelen fény, örökzöld a télben, csönd és harangzúgás… ellentétpárokból bontakozik ki a száz évvel ezelőtti, rég elillant, de a vers által mégis megőrzött varázsos hangulat.

Kádár-Bárczi Maria Barbara tavaly szerezte meg diplomáját jeles minősítéssel az ELTE Bölcsészettudományi Karának lengyel nyelv és irodalom mesterszakán. Dolgozatában a ferences lelkiséggel foglalkozik a magyar–lengyel Árpád-házi szentek és boldogok (Szent Erzsébet, Szent Kinga, Boldog Jolán, illetve az Anjou-házból származó Szent Hedvig) életpéldájának és kultuszának bemutatásán keresztül.

1945 januárjától körülbelül 33 ezer bánsági svábot „mozgósítottak”, vagyis deportáltak a Szovjetunióba, az úgynevezett újjáépítési munkálatokra. Közöttük volt Martin Roos nyugalmazott temesvári megyéspüspök édesanyja is.

A 2026. évi, XXV. téli olimpiai játékokat február 6. és 22. között rendezik meg Milánóban és Cortina d’Ampezzóban. A megnyitó ünnepség előtt XIV. Leó közzétette Bőségben élni című levelét a sport értékéről, melyben kiemelten arra buzdít „minden nemzetet, hogy fedezzék fel újra és tiszteljék a reménynek ezt az eszközét, az olimpiai fegyverszünetet, a megbékélt világ szimbólumát és ígéretét”.

A Vigilia ez évi második számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.