Nagycsütörtök (idén április 17.) délelőtt a főpásztorok a papsággal közösen mutatnak be szentmisét, amelyen megújítják azokat a fogadalmakat, amelyeket a szenteléskor Istennek és az egyháznak tettek. A szentmise másik fontos mozzanata a liturgia keretében a szentségek kiszolgáltatásához, valamint az oltár-, templom-, harang- és papszenteléshez használt olajok megáldásának a szertartása.

Az egri bazilikában szentmisével emlékeztek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására április 17-én, nagycsütörtökön este.

Az alábbiakban Csikor Zsolt, a budapest-pasaréti Páduai Szent Antal Plébánia közösségének tagja írását olvashatják.

Az utolsó vacsora emlékezetére Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke április 17-én, nagycsütörtök este szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A liturgia keretében sor került a lábmosás szertartására is, az Úr Jézus utolsó vacsorakor tett gesztusát felidézve.

Több mint ezer résztvevő volt jelen a Gyergyói-medence legnagyobb nagyheti zarándoklatán, a remény zarándokainak április 16-i, nagyszerdai fáklyás keresztútján.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapján a közelmúltban megjelent magyar fordításban Ferenc pápa C’est la confiance (A bizalom az) kezdetű apostoli buzdítása az Isten irgalmas szeretetébe vetett bizalomról, melyet Lisieux-i Szent Teréz születésének százötvenedik évfordulója alkalmából adott ki 2023. október 15-én.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke április 17-én, nagycsütörtök délelőtt olajszentelési szentmisét mutatott be Pápai Lajos nyugalmazott megyéspüspökkel és a Győri Egyházmegye papságával a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A főpásztor a szentmise keretein belül megszentelte a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát.

„Neked is a szentek közösségében kell élned!” – Prohászka Ottokár püspök életutat kijelölő, programadó gondolatát bontotta ki háromnapos április 14. és 16. közti nagyböjti lelkigyakorlatában Spányi Antal megyéspüspök Székesfehérváron, a Szent István király-székesegyházban. A szentmiséket város papsága mutatta be.

A Gyulafehérvári Főegyházmegye munkatársai számára tartott idei nagyböjti lelkinapra április 15-én került sor Vajdahunyadon, ahol Korom Imre plébános vendégszeretetét élvezték. A lelki elmélyülést szolgáló napot Oláh Zoltán teológiai tanár, nagyprépost vezette, aki a jubileumi év témájához kapcsolódva a reményt állította a középpontba.

Az alábbiakban Kocsis Imre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi Szentírástudományi Tanszékének vezetője ünnepi írását olvashatják.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 18,1–19,42

Hagyományosan nagycsütörtök délelőtt a Katolikus Egyház székesegyházaiban a főpásztorok az egyházmegyéjük papságával koncelebrálva olajszentelési, más néven krizmaszentelési szentmisét mutatnak be. A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Az április 17-i olajszentelési szentmisékről az egyházmegyék tudósítása alapján adunk körképet.

Nagycsütörtök este, az utolsó vacsora emlékére Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét a felújítás alatt álló esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban. Az április 17-i szertartáson a főpásztor tizenkét hívőnek: az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet egy elsőéves papnövendékének, valamint a plébániai hívőközösség tizenegy férfi tagjának mosta meg a lábát.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésére, megkínzatására, halálára és temetésére emlékezik az Egyház – ősrégi hagyomány alapján ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmisét. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

Április 17-én, nagycsütörtök délelőtt a krizmaszentelési misét a Szentatyát helyettesítő Domenico Calcagno bíboros, az Apostoli Szentszék Vagyonkezelőségének (APSA) nyugalmazott, tiszteletbeli elnöke mutatta be a Szent Péter-bazilikában. Az eucharisztikus ünneplés során megáldották a betegek olaját, a katekumenek olaját és a krizmát, a papok pedig megújították a szentelésükkor tett ígéreteiket.

A nagyheti zarándoklatoktól kezdve nagycsütörtökig – a Szentföldi Ferences Kusztódia sajtós munkatársainak gyönyörű képanyagából válogattunk.

Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására és passiójára emlékezik az Egyház. Milyen lehetett a liturgikus ünneplés módja kezdetben, amikor a keresztények már szabadon ünnepelhettek? Főbb vonalaiban fennmaradt a 4. század liturgiájának leírása: egy Egeria nevű „hispániai szerzetesnő”, aki a helyszínen vett részt a szertartásokon, 380–390 körül leírta a jeruzsálemi nagyheti liturgiát.

Virágvasárnapot megelőző napon, április 12-én különleges előadásnak adott otthont az újonnan felújított tamási Nagyboldogasszony-templom kertje: több mint száz szereplővel valósult meg a misztériumjáték bemutatása a Tolna vármegyei városkában.

A Klérus Dikasztériuma április 13-án tette közzé azt a dekrétumát, mely újraszabályozza a miseszándékokra és a hozzá kapcsolódó felajánlásokra vonatkozó fegyelmet az átláthatóság és a hívek akaratának tiszteletben tartása érdekében. A Ferenc pápa által április 13-án jóváhagyott rendelet április 20-án, húsvétvasárnap lép életbe és tíz év múlva felülvizsgálják.

Lezárult a Szalézi Kongregáció 29. egyetemes káptalanja április 12-én a római Szent Szív-bazilikában. Közel két hónapig, 55 napig tartott a megkülönböztetés, elmélkedés és ima időszaka, melynek középpontjában a Jézus Krisztus és a fiatalok melletti elkötelezettség állt.