Január 20-a az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok alapítójának liturgikus emléknapja.

Idén négyszáz éves az első, máig fennmaradt teljes nyomtatott magyar nyelvű katolikus Biblia, amelyet Káldi György jezsuita szerzetes fordított le a latin Vulgatából. A Káldi-féle Szentírás-fordítás a trentói zsinat utáni latin Vulgata-szöveget ültette át magyarra, és így több mint két évszázadon át meghatározta a magyar katolikus bibliaolvasást.

Veszprémben idén a Szent Mihály-főszékesegyház adott otthont az ökumenikus imahét nyitóalkalmának január 18-án. A keresztények egységéért végzett közös imádságot Udvardy György érsek nyitotta meg, aki köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a főszékesegyházban kezdődhet el az idei imahét. Az igehirdetést Weltler Gábor evangélikus lelkész tartotta.

A magyar kultúra napja nemcsak szavalatok és emléktáblák ideje, hanem az élő kulturális örökségé is. Január 24-én, szombaton a veszprémi várnegyed olyan arcát mutatja meg, amely hétköznapokon nem látogatható: a könyvtár, a kápolna és a palota terei nyílnak meg a látogatók előtt, vezetett séták keretében.

2026-ban a Pannonhalmi Főapátság hároméves készületi folyamatot indít, amelynek során bencés monostoruk küldetésére fókuszálnak „az Úr szolgálatának iskolája” kifejezés jegyében. Az alábbiakban a főapátság honlapján közzétett jubileumi készületi terv olvasható.

Élénk érdeklődés övezte a Veszprémi Érseki Főiskola nyílt napját, amelyen a pályaválasztás előtt álló fiatalok, a felsőfokú tanulmányok iránt érdeklődők megismerkedhettek az intézmény képzéseivel, oktatóival és légkörével.

A templomépület életveszélyes állapotát megszüntető gerendás fafödémet megerősítő és felújító munkálatokhoz a napokban láttak hozzá a szakemberek – tudósított a máriakéméndi kegyhely és a Pécsi Egyházmegye január 16-án. Az elmúlt években gomba és kártevő rovarok támadták meg a faszerkezetet; 2025 szeptemberében az egyik gerenda darabja a templomtérbe zuhant, azóta a kegytemplom zárva tart.

Szent Sebestyénre emlékezünk, aki Rómában szenvedett vértanúságot a 3–4. század fordulóján.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Földi István keszthelyi esperes plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 2,23–28

Január 19-én délelőtt a budapesti Szent István első vértanú (Országúti ferences) templomban a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tagjai és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nevében köszöntötték Majnek Antalt, a Munkácsi Egyházmegye nyugalmazott püspökét, szentmisében hálát adva 30 éves püspöki szolgálatáért. A szentmise szónoka Székely János püspök, az MKPK elnöke volt.

Január 19-én a budapesti Rózsafüzér Királynéja-templomban tartották az 1945. január 17-én vértanúhalált halt Hummel Kornél, a vakok lelkipásztora hamvainak újratemetési szertartását, Erdő Péter és a Nemzeti Örökség Intézetének engedélyével. A bíboros, prímás felkérésére Süllei László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános érseki helynöke, a Mátyás-templom plébánosa mutatott be szentmisét.

A veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templom búcsúi ünnepén, január 18-án délelőtt Udvardy György veszprémi érsek mutatott be szentmisét. A főpásztor hangsúlyozta, hogy a búcsú nem csupán hagyomány, hanem kegyelmi találkozás: „lélekfürdő”, amelyben az igehirdetés és a szentgyónás által készülhetünk fel az isteni ajándékok befogadására.

A Római Katolikus Egyház hierarchikus struktúráinak Ukrajnában történő helyreállítása 35. évfordulója alkalmából január 16-án ünnepséget rendeztek Berdicsivben, Ukrajna nemzeti Mária-kegyhelyén. A püspökök, a papság és a hívek közös hálaadó imájával hivatalosan is kezdetét vette a Jézus Szentséges Szívének szentelt év.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek január 11-én, Urunk megkeresztelkedésének ünnepén szentmisét mutatott be a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban, melyet az EWTN katolikus televízió élőben közvetített. Ezen évkezdő ünnepi alkalmon részt vettek a főegyházmegye fenntartásában működő katolikus köznevelési intézmények képviselői is.

Telt házas részvétellel, imádságos csendben és mély lelki figyelemmel január 18-án vette kezdetét Debrecenben a Krisztus-hívők egységéért meghirdetett ökumenikus imahét.

A Pápai Egyházi Akadémia alapításának évfordulóját ünnepelték január 17-én a római felsőoktatási intézmény képviselői az Apostoli Palota könyvtártermében. XIV. Leó pápa levelét Jacques Kassifa atya, az akadémia dékánhelyettese olvasta fel.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan, január 18-án ökumenikus istentiszteletet tartottak Szatmárcsekén, ahol Kölcsey Ferenc 202 évvel ezelőtt fejezte be a Himnuszt. Az eseményen – az ökumenikus imahét első napján – Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök és Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, majd megáldották a felújított református templomot.

Pietro Parolin bíboros államtitkár január 16-án szentmisét mutatott be Kuvaitban, a pápa által még júniusban kisebb bazilika (basilica minor) rangra emelt Arábiai Miasszonyunk-templomban, kiemelve, hogy az itt épült templom emlékeztet arra, hogy maga Mária is menedéket talált hasonló sivatagi vidéken.

Január 15-én Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agora dísztermében konferenciát tartottak Szeged híres piarista szülöttjéről, Kovács Mihály tanárról születésének 110. évfordulója alkalmából. A rendezvényt a Piarista Rend Magyar Tartománya, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája közösen szervezte.